Tölgyfa magas gombák közt,

tölgyfa lenne zöld ugar,

színe hangja elbájol

násza csak nekem fukar

Álmokért

Kérhet bért,

Időért, mi végén tart.

Patak lenne verőér,

szíve élet tengere,

lovam adom tutajért! -

hirdetném, de válasz erre,

Álomért

kérhet bért

és fecsérelt időért! -

Korrupt eszem kibúvót

tervez, ingyen kiskaput,

hisz nincstelen a koldusbot

e tárgy köttet rossz alkut,

s álomért,

kérhet bért,

jattot, bort, de nem borút.

Képzelt Kofám jutalma,

verem fodros sötétsége,

sziluettjén lecsúszna,

korgó gyomor, teste, lelke.

S álmokért

kérhet bért,

Nyomorba felébredek.